Olvasok erről a kötődő nevelés-dologról, egyetértek vele, szeretgetem a babámat, felveszem, figyelek az igényeire, érzem, hogy ez mindkettőnknek jó.
És akkor behasít az érv, a jótanács, hogy: “Jó, jó. De ne vidd túlzásba!”

Ez az érv van ott, amikor egy 1 éves nyugodt, kiegyensúlyozott kislány anyukája megkérdezi a pszichológust, kell-e már fegyelmezni a gyereket, büntetni, fenyegetni, mert a családja szerint nem normális, hogy szimplán csak szeretik egymást, megbeszélik a dolgokat és így is működik a dolog, nem csinál semmi különösebben nagy “rosszaságot” a gyerek. Hát mi lesz így ebből a kis tündérből, ha nem kapja meg az élet első nagy pofonjait már most a szüleitől?!

Ez az érv van ott a fejedben, amikor úgy érzed a néhány hónapos babád TÚL anyás, amikor úgy érzed, NEM NORMÁLIS, hogy a másfél évesed két rohanás és világkörüli felfedező- és túlélőtúra között visszarohan még hozzád töltekezni és akár 2 napig is matrica üzemmódban kering körülötted, hogy aztán egy mukk nélkül elszaladjon a játszótéren szocializálódni.

De akkor is, amikor megkérdezik tőle, normális-e, hogy a 2-3-4-5 hetes újszülött MÉG MINDIG testközelben akar lenni. Hát persze, hogy ott akar: ő még fel sem fogta igazán, hogy kint van!

Normális-e, hogy az óvodás hajnalban még néha átmegy a szüleihez? És, ha az iskolás?

A “ne vidd túlzásba” belső fékké válik és falat épít közted és a gyerek közé: ne gyere tovább, csak eddig, ennél közelebb már nem jöhetsz hozzám. A gyerek? A szülőjéhez? Akire támaszkodik? Akiben bízik? Nem mehet elég közel hozzá, mert ott a “ne vidd túlzásba”-fal?

És a másik oldal: azt szeretnéd legyen őszinte, forduljon hozzád, beszélje meg veled – de közben ott a fal, amit kettőtök közé állítasz?

� A “ne vidd túlzásba” azt mondja a gyermek valós igényeire, hogy “na, ezt már nem, ez már túl sok.”

� A “ne vidd túlzásba” eltakarja a szemed, nem veszed már észre, mikor lenne tényleg szüksége valamire a gyermekednek és mikor van az, amikor hátra kell húzodnod és hagynod, hogy maga tegye, maga próbálja ki.

� A “ne vidd túlzásba” siettetni próbálja a gyereket, hogy legyen gyorsan önálló, ne legyen annyi gond vele, miközben nem veszi észre, mennyi új problémát generált azzal, hogy nem hagyja saját tempóban fejlődni.

Hol vannak a túlzás határai? Mindenki ott érzi, hogy “ez már túl sok”, ameddig ő kapott. Azon a ponton kifogy az otthonról hozott batyu és úgy érzi, “na, ezt már nem”, ez már kényelmetlen. Ilyenkor ő beszél, magára hallgat és a gyermek valódi igénye észrevétlen marad, zavaróvá válik. Ő bújna, de nincs kihez. Kérne, de nincs kitől.

Szeresd a gyermekedet, szoptasd igény szerint, dédelgesd – de csak amíg nagyon kicsi! – mondják. Ott fal náluk.

Utána már legyen RENDES a gyerek. 6-8-10 hónaposan már várd el, hogy aludja át az éjszakát, ne akarjon igény szerint szopizni, egyen rendes főzelékeket is, maradjon el a mamánál akár egy napra is, ne akarja magát felvetetni, foglalja el magát legalább 30 percre, nappal aludjon legalább egyszer hosszan, legyen kiszámítható napirendje, a Nagykönyv szerint, sőt inkább egy kicsit előrébb legyen a mozgásfejlődése, 1 évesen mondja ki az első szavát és az legyen az, hogy “anya”. - ÉS TÉNYLEG EZEKET SZEGEZIK NEKEM!
Legyen barátkozó, de ne túlságosan!
Védje meg magát az erősebbekkel szemben, de ne legyen indulatos!
Legyen egyéniség – de, csak, amikor megengeded neki!

Legyen normális! Átlagos! Csak semmi túlzás.

Az elején, amíg kicsi, addig legyen minden, az oké.
Aztán gyors elhidegülés, nőjön fel az a gyerek – valahogy így képzelik.

Mert ami azon “TÚL” van, amit ők már nem kaptak, azt soknak érzik, az már nekik majomszeretet. Az már nem normális, sőt: veszélyes.

Az okos szeretet nem ajnározás, nem égig magasztalás, nem a mindent a popó alá tolás.
Egyszerűen csak olyan erős gyökérzet, amit anya, apa, a család táplál és amiből aztán egész életén át táplálkozhat a gyermek. Nem szakítják ki idő előtt, nem akarják húzni felfelé a növénykét, hogy gyorsan nőjön, nem akarják idő előtt leszedni a gyümölcseit, nem várják el, hogy épp olyan hatalmas tölgy legyen, mint apa, vagy hogy fenyővé váljon, mert anya mindig is az szeretett volna lenni.

Csak biztosítják, hogy növekedhessen, olyan környezetet teremtenek, amiben elég a csapadék és a napsütés, néha lemetszik a vadhajtásait, segítenek, hogy jó irányba nőjön. És a növényke magától megerősödik, pontosan azzá nőve ki magát, akinek lennie kell.
Megismerve és kihozva magából a legjobbat.

Az igazi szeretet nem túloz.
Ő magától is tudja, mikor kell hátralépni és mikor közel engedni.
Rugalmas.

“Szeresd a gyermekedet, de…”
Ahol szeretet van, ott nincs “de”.
Ott csak szeretet van. ❤

forrás: http://www.kismamablog.hu/babapszichologia-2/ne-vidd-tulzasba

No. Smoking outside is better than smoking indoors, but no matter where you smoke your baby can still be exposed to cigarette poisons.

Whenever you smoke, poisons such as nicotine, tar, and carbon monoxide can get into your hair and clothes and remain there for at least an hour. You also continue to exhale these poisons for several minutes after extinguishing the cigarette. So if you have a cigarette and then hold your baby, she will breathe in these harmful substances.

Smoking inside your home when your baby isn't there is not safe either. Poisons from cigarette smoke can settle on surfaces throughout your house, and stay there long after the smoke and smells disperse. Your baby is particularly vulnerable to this, as she may crawl and walk on floors covered with cigarette poisons. She may also play with, touch, and mouth contaminated toys and objects.

Smoke has also been found to go through floors and ceilings. This means that even if your baby does not go into the room where you smoke, the toxins could still reach her.

It's illegal to smoke in a car or other vehicle with a baby or child present. This applies even if you have the window open, or sit in a parked car with the door open.

If your baby is exposed to cigarette poisons, she will be more prone to colds, asthma, and chest and ear infections. She will also be more likely to get glue ear, which can lead to partial deafness. Babies breathing cigarette smoke also have an increased risk of sudden infant death syndrome (SIDS).

tegnap letorte a korforgo akasztojat. nem lehet visszaragasztani, mert erzekeny helyen van elpattanva. (mint pl. egy taska vagy csesze fule.) a masik, hogy ez egy gyerekjatek, belekapaszkodik, letorhet a kicsi darab amit visszaragasztunk, eles a szele, veszelyes. Babiszkusz azzal volt el, amikor reggel az elso pelenkazas utan betettem a kisagyba, reggelizes, pisiles, teafozes, netan hajmosas idejere, nezi, fogdossa. szereti. nevet ra. varja, hogy bekapcsoljam. most mar rendesen meg tudja fogni, ugyesen, erosen - es ha rant egyet, leszakadna megint. igen, van alternativa, mas felhuzos jatekok... de az egy nagyon szep jatek volt... (nem mellekesen eleg draga...) (lehet kapni, limited, es 16.000Ft...) en valasztottam es vettem neki amikor meg a pocakban volt. nyuszist. elmentem erte. nagyon tetszett. ha a babi nem is szeretne, akkor meg en mondanam, hogy az enyem, az en jatekom volt es el lett torve. nagyon faj. tudom, vannak nagyobb problemak is a Foldgolyon... nekunk mindenunk megvan. de a mi kis feszkunk.... valamiert nagyon faj. szerinted miert? atvitt ertelme van ennek. az is lehet, hogy nem ertesz meg, mit picsogok, itthon a meleg takaro alol a gyonyoru szuszogo kisbabaval mellettem, miert irok ilyen hulyesegeket, mit kepzelek. sajnos duhos vagyok a jatekom miatt. biztos meg tudom oldani valami buheralt modon... de ez egy elegans kis cucc volt... nem egy kep, aminek letort a sarka. nem egy disz. ez egy funkcionalis jatek, ami raadasul szep. igy nem szabad hasznalni, mert nem biztonsagos.

ehh. nem ertem miert huzom fel magam ennyire... en sem hiszem el h egy muanyagdarab ennyire felzaklat!

....azota meg lett ragasztva, ketszer. most tart. nem eri el, egyelore. figyelem mindig. csunya a ragaszto. kedves tole, hogy megragasztotta. ketszer is. de nem erti meg, hogy a jatekom elrontasan tul en inkabb a biztonsagert aggodom. mindegy, mukodik. es figyelek.

Az, hogy a dohányzás gyakorlatilag minden szervünket közvetve károsítja, mindenki számára nyilvánvaló. Ugyanakkor kevésbé ismert, hogy a cigarettázás zárt térben a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy.

Röviden összefoglalva:

- A dohány égésekor gőz állapotú nikotin szabadul fel, ami beltéri felszíneken - falon, padlón, függönyön, bútoron - hónapokig megmarad. Ez a megmaradt nikotin a szoba levegőjének salétromossavával kölcsönhatásba lépve rákkeltő nitrózaminokat képez.

- Egereket vizsgálva valószínűsíthető, hogy a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában.

-Leginkább  a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek a harmadlagos dohányfüst tekintetében.

Mit tartalmaz a cigaretta?

A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin.

Mi a harmadlagos dohányfüst?

A cigaretta elszívása alatt létrejövő, majd eloltását követően is megmaradó mérgező, rákkeltő (karcinogén) hatású lerakódás. A kifejezés nem olyan régi, a Dana–Farber/Harvard Cancer Center kutatócsoport alkotta meg a 2000-es évek elején. Az elsődleges dohányfüstöt a dohányzó egyén lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett, valamint a cigaretta végéből felszabaduló füstből és egyéb vegyületek keverékéből áll össze. A harmadlagos dohányfüst a dohányos környezetében lévő tárgyakon kialakuló (másodlagos füstből származó) lerakódás.

A kísérletek eredményei

A Martins-Green vezette kutatócsoport megállapította, hogy a harmadlagos dohányfüstnek kitett egerek szervezetében fokozódik az oxidatív stressz (a szabadgyökök keletkezése és az antioxidáns védőmechanizmusok közötti egyensúly felborulása), ami fehérje- és a DNS-károsodáshoz, valamint hiperglikémiához (a véráramba kerülő túlzott mennyiségű glükóz) és nem mellesleg inzulinrezisztanciához vezet. Kísérletükben először figyeltek arra, hogy a füst lerakódjon a felületeken, majd behelyezték az állatokat. Kontrollcsoport is volt, ezeknek a rágcsálóknak tiszta, füstmentes volt a környezetük. A dohányfüstnek kitett állatok bizonyos része hagyományos tápot kapott, a többi egér módosított tápszerrel táplálkozott, ami az emberek magas zsírtartalmú (nyugati diéta) étrendjéhez hasonlítható. A PLOS ONE című szaklapban közölt eredmények szerint a „nyugati” diétán élő, harmadlagos dohányfüstnek kitett rágcsálók szervezetében emelkedett az oxidatív stressz és az inzulinrezisztencia mértéke, ehhez társulva sokkal kisebb mértékű hízást állapítottak meg esetükben, mint a kontrollcsoport alanyainál. Talán ez utal arra, hogy az elsődleges vagy másodlagos dohányfüstnek kitett egyének miért fogynak. (A nikotin csökkenti az étvágyat, a káros következmények között szerepel az oxidatív stressz is.)

Veszélyben a kicsik

A cigaretta égésekor gőz halmazállapotú nikotin szabadul fel, ami beltéri felszíneken (falon,  padlón, bútorokon, és textíliákon hosszú időn át megmarad. Ez a maradék nikotin a szobai levegő salétromossavával reagálva rákkeltő, nitrózaminokat (TSNA) képez. "Leginkább a gyermekek és az idősek vannak kitéve a harmadlagos dohányfüst hatásainak, a kisgyerekek a padlón és szőnyegen mászva olyan felületekkel és tárgyakkal érintkeznek, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbeknél azért magasabb a rizikó, mert ők fogékonyabbak a megbetegedésekre" – magyarázza Manuela Martins-Green, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. Laborvizsgálatokban cellulóz felületekkel modellezték a beltéri felületeket, és az azokat körülvevő levegő magas koncentrációban tartalmazott salétromossavat. 3 órás kitettség után az újonnan képződött TSNA mennyisége 10-szerese volt a kezdő értéknek. A beltéri salétromossav-szennyezés leggyakoribb forrásai a nem jól szellőző gázkészülékek, de a legtöbb gépjármű belső égésű motorja is nitrogén-oxidokat bocsájt ki, ami a levegőben található vízgőzzel reagálva salétromossavvá (és salétromsavvá) alakul. A kutatók egy erős dohányos kamionjában a vezetőfülke felületeit is megvizsgálták. Itt is jelentős mennyiségű TSNA-t találtak. A leggyakrabban előforduló TSNA a nitrózamin (NNA) volt, amely vegyület a frissen kilélegzett dohányfüstben nem található meg. A tanulmány szerint a dohányzás közbeni szellőztetés, sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb ennél, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin a zárt térbe visszajutva más egyéb felületre is rákerülhet.

Így szabaduljon meg tőle

Aki nem akarja kockáztatni saját és családja egészségét, annak az lenne a legegyszerűbb, ha elköltözne, hiszen a harmadlagos dohányfüst a lakás minden szegletén ott van: a bútorok, a festés a kárpit, valamint a ruhák teljes mértékű tisztíttatásáról is gondoskodni kell. Léteznek persze speciális tisztítóeszközök, amiket használhatunk, ilyenkor azonban számolni kell más vegyi anyagoknak való kitettséggel.

Forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/20185/harmadlagos-dohanyfust

Nagyon kivagyok. A kislányom ne másszon azon a szőnyegen. Ne érintkezzen azokkal a ruhákkal. "Az a kicsi mit számít? A városban még több szemétnek van kitéve" - vagy mi lesz a cikkben ismertetettekre a válasz?!

most bizonyara en vagyok a hisztis. biztos “mas baj van csak rajta csapodik le”. ezt hiszi. igen, hianyzik a ferjem. valoban nehez. es nem annyit alszom amennyit (!) lehetne ugyanis olvasok alvas helyett ejfelig. es szeretnek par valosagtol elrugaszkodott dolgot is de azokat eppen sikeresen leszervezem (futasok, lovaglas). mindenki segit. mindenem megvan. ejjelenkent szomoru vagyok mert van idom gondolkodni es olyankor igazan hianyzik a ferjem.

en mindent megertek... en vagyok a megtestesult empatia.... azt hogy nem lehet nem cigizni.... azt h nem lehet nem puszilni az ellenallhatatlanul cuki gyereket... azt, hogy bizonyara megbantottam azzal, hogy latszik rajtam, hogy nem orulok, ha budosen nyalja falja. (engem 15 eve meghokkentett egy lany, hogy ne simogassam meg a kutyusat, mert dohanyoztam. azota emlekszem erre es meg vagyok sertve - mikozben tudom, hogy igaza volt...!) mindent erzek, amit gondolhat. szegyellem magam, hogy nem tudom maskepp viselni, de nem szeretem, ha budi a kislanyom... a szag, azok molekulak! amik utana is korullengik a dohanyost. ami a borerol parolog. mereg. azok ne legyenek a gyerekemen!! nem akarok gonosz lenni. de azt sem szeretnem, hogy hisztisnek belyegezzenek. nyilvan otthon egymas kozt majd jol megbeszelik, hogy hisztis vagyok es biztos mas bajom is van. (igen, van mas bajom, az “egy honapod van Lucus, hogy tudj jarni, a Csabikaek mar het honaposan jartak!”, es a “majd okosan leszoktatjuk a tejrol” tovabba a “na, atalussza mar az ejszakat?” ... vagy a "megint hisztis"... de ezekkel nem kell foglalkoznom...)