most bizonyara en vagyok a hisztis. biztos “mas baj van csak rajta csapodik le”. ezt hiszi. igen, hianyzik a ferjem. valoban nehez. es nem annyit alszom amennyit (!) lehetne ugyanis olvasok alvas helyett ejfelig. es szeretnek par valosagtol elrugaszkodott dolgot is de azokat eppen sikeresen leszervezem (futasok, lovaglas). mindenki segit. mindenem megvan. ejjelenkent szomoru vagyok mert van idom gondolkodni es olyankor igazan hianyzik a ferjem.
de a cigit nem birom. amíg dohányoztam is tudataban voltam annak, hoyg budos voltam es nem akartam megerinteni sem, aki szeretett engem vagy talalkozni azzal, akit en szeretek (szuleim). es azt is tudom h ha kertek volna h ne cigizzek nem tudtam volna ellenallni, inkabb megoldom, ellogok, kifogast talalok... ilyen a dohanyos gondolkodasmodja. mert ez a fuggoseg.
mert ez egy drog.........
es azt is megertem, hogy kapott az alkalmon, es kiment a laklasbol, hogy mi ketten beszelhessunk, megertem mert en is gondolkoztam valaha igy.
es igen, erzem felora es egy ora utan is a szagot.
nem tehetek rola, hogy erzekeny vagyok. es nem is banom.
azt mondja, ehh, hol van az mar!
mondom, ne haragudjon hogy erzem.
hat latszik a kisbaban, hogy zavarja? - kerdi o.
mondom ot nem, csak engem - es mondtam, hogy ne puszilja az arcat rogton miutan dohanyzott...
ehh, hol van az mar...
nem szoltam. a duhomet elfojtva csendben elpakoltam, hogy minel hamarabb tudjunk furdetni.
elmenjek? elmegyek szivesen.
ne menj el, nincs baj, csak szomoru vagyok
de elmegyek, ha azt akarod.
ne menj el, en baromira orulok,h igy szeret teged a kislanyom, es te is igy szereted ot!
de el tudok menni. nezd, duhos az anyukad, kis buntarsam!
hadd magyarazzam el....
engem ne akarj kioktatni!!!
nem akarlak kioktatni.....
kis fustos buntarsam, gyere - es direkt ossze vissza puszilgatja......
osszeszorul a gyomrom.
hianyzik a keresem tiszteletben tartasa, es hianyzik az indoklasom elfogadasa, egyaltalan meghallgatasa.
hianyzik a ferjem ereje.
en mindent megertek... en vagyok a megtestesult empatia.... azt hogy
nem lehet nem cigizni.... azt h
nem lehet nem puszilni az
ellenallhatatlanul cuki gyereket... azt, hogy bizonyara megbantottam azzal, hogy latszik rajtam, hogy nem orulok, ha budosen nyalja falja. (engem 15 eve meghokkentett egy lany, hogy ne simogassam meg a kutyusat, mert dohanyoztam. azota emlekszem erre es meg vagyok sertve - mikozben tudom, hogy igaza volt...!) mindent erzek, amit gondolhat. szegyellem magam, hogy nem tudom maskepp viselni, de nem szeretem, ha budi a kislanyom... a szag, azok molekulak! amik utana is korullengik a dohanyost. ami a borerol parolog. mereg. azok ne legyenek a gyerekemen!!

nem akarok gonosz lenni. de azt sem szeretnem, hogy hisztisnek belyegezzenek. nyilvan otthon egymas kozt majd jol megbeszelik, hogy hisztis vagyok es biztos mas bajom is van. (igen, van mas bajom, az “egy honapod van Lucus, hogy tudj jarni, a Csabikaek mar het honaposan jartak!”, es a “majd okosan leszoktatjuk a tejrol” tovabba a “na, atalussza mar az ejszakat?” ... vagy a "megint hisztis"... de ezekkel nem kell foglalkoznom...)
tenyleg jobbfej volt amikor nem cigizett!!! oszinten? kurvajofej volt! nem izzadt le ot perc bohockodas utan, es nem panaszkodott minduntalan h kiveri a viz, elfaradt, huhh. a bagos nem tudja, hogy mennyivel jobb volt a testenek, amikor nem cigizett... tudom, tudtam en is.... fagyos hangulat volt. csak neha beszolas, hogy “kis buntarsam”..... a horgaszasban vagy az auto-szakertesben legyen a buntarsa, de a cigiben nem, foleg ne az legyen a jo erv, hogy ellenem vicces. nem, nem az zavar, hogy ellenem, mielott......
mit csinaljak?
hogy viselkedjek? a ferjecskemtol kertem tanacsot. hogy irja, mondja el. en nem szeretnek rossz viszonyt. es nem szeretnek tiszteletlen lenni. miert kell kihozni a sodrombol...? mindenki feszkos? vagy csak egyedul en vagyok ilyen es nem veszem eszre? en jol erzem magam..... buszke vagyok ra, hogy a ringaton az enekesno odajott hozzank es megdicserte a kislanyunkat, hogy milyen mosolygos, vidam, nyugodt baba.... azt mondta "alomgyerek". es nem a dicseretert csinalom. hanem mert ez oromet okoz. neki, nekem es az edesapjanak!!!
a tiszteletet pedig nem lehet “akarni”. ....
a vilagban nagyobb problemak is vannak, tudom. tenoristak, irgalmatlanul gondosz emberek, sunnyogo sutyerakok. ez pedig csak a keruletunkbol egy kisstilu epizod, es tortenetesen az enyem.... es en ezzel farasztom magam es masokat...
koszonom szerelmem, hogy mellettem allsz! <3
