Így kezdem el a hozzátáplálást!
Az Egészségügyi Világszervezet az élet első hat hónapjában kizárólagos szoptatást ajánl, majd a szilárd ételek fokozatos bevezetése mellett a szoptatás folytatását kétéves korig vagy azon túl. Az AAP (Az Egyesült Államok gyermekgyógyászainak szakmai szervezete) is nagyjából ezt javasolja 2012 óta, kis hangsúlybeli különbségekkel: kizárólagos szoptatást körülbelül hat hónapos korig, majd a szoptatás folytatását a szilárd ételek bevezetése mellett legalább egyéves korig, vagy addig, ameddig ez az anyának és a gyermeknek megfelelő. A magyarországi szakmai ajánlás így szól: “A csecsemő kiegészítő-táplálását hat hónapos korban el kell kezdeni. Bármely életkorban kezdi is el az egyéb étkek fogyasztását a csecsemő, fokozatosan kell emelni az étkezések számát. Egyéves korig az anyatej domináns táplálék marad. Elfogadva, hogy az anya dönt arról, hogy mennyi ideig szoptatja gyermekét, támogatni kell abban, hogy folytathassa a szoptatást akár a csecsemő kétéves koráig és azt követően is.”
Hogyan kezdjünk hozzá?
Már azzal megteszed az első lépéseket, amikor a várandósság alatt igyekszel finom, egészséges ételeket enni. A kedvenceid íze, aromája ugyanis valamilyen mértékben a magzatvízben is megjelenik, és a magzat abból kortyolgatva elkezdi az ismerkedést azokkal az ételekkel, amelyeket egyszer majd ő is enni fog. Ez az ismerkedés a szoptatás alatt is folytatódik, hiszen az anyatejben, a magzatvízhez hasonlóan, megjelennek az ételek ízanyagai. Tehát edd csak bátran mindazt, amit szeretsz, hogy majd a kisbabád is élvezettel kóstolgathasson. A hozzátáplálás legjobb előkészítése az, ha a baba látja enni a szüleit, testvéreit, családtagjait, hallja, amint beszélgetnek az evésről, ételekről, a maga módján részt vehet a főzésben, előkészítésben, például nézheti a tisztítást, darabolást, kevergetést, sütést. Már kis csecsemőkorban ismerkedik az étkezések kultúrájával, hangulatával – ez mind hozzátartozik az első falat megalapozásához.
Kezdetben csak kóstolgatás zajlik
Lehetséges, hogy már hetek óta kinézi a szátokból a falatot, nyújtogatja a kezét, ha enni lát benneteket. Lehetséges, hogy kezdetben még nem az ételnek, hanem az új és érdekes játéklehetőségnek, felfedezni valónak szól az érdeklődése. Ne lepődj meg, ha az első kínált falatok nagyobbik része az előkére vagy a földre kerül. Sok kisbabánál ilyenkor még működik a nyelvkilökő reflex, amelynek az a feladata, hogy eltávolítsa a szájüregből az oda nem való dolgokat. A tejnél szilárdabb állagú ételek evését, lenyelését előbb meg kell tanulni! Az újdonságot a hozzátáplálás első heteiben, hónapjaiban inkább szoptatás után kínáld, hogy valóban önkéntes kóstolgatás lehessen, és ne szoruljon vissza túlságosan hamar a szoptatás. Ideális ugyanis, ha egyévesen a tápláléknak még nagyjából kétharmada anyatej. A másik ok, ami miatt nem célszerű szoptatás helyett kínálni az ételeket, az, hogy a nálunk hagyományos kezdő ételnek számító reszelt alma, főtt krumpli és répa tápanyag- és energia tartalma elmarad az anyatejé mellett.
Milyen sorrendben vezessük be az ételeket?
Ennek nincs kötelezően követendő rendje. A csecsemőtáplálási módszertani levélben szerepel egy ajánlott sorrend. Ennek logikája az, hogy kezdetnek az egyszerű, könnyen emészthető, ritkán allergiát kiváltó ételeket adjuk, egyszerre mindig csak egyféle új alapanyagot, majd fokozatosan emeljük a mennyiségeket a baba igényei, érdeklődése szerint. Ebbe az is beleférhet, hogy nem eszik még sokat, inkább csak kóstolgat. Aggodalomra semmi ok, az erőltetés, tömés zsákutcájába soha nem szabad belemenni! Fontos, hogy a baba annyit ehessen, amennyit szívesen elfogad. Egy-egy újdonság bevezetése előtt várjunk három-öt napot, ezalatt általában kiderül, hogy jól fogadja-e az addig adott ételeket a baba.
A tojássárgájával jobb megvárni a tíz hónapos kort, tojásfehérjével, tehéntejjel inkább csak egyéves kor után ismertessük meg, mivel nálunk ezek a leggyakoribb táplálékallergének. Ha a családban nem fordult elő allergiás betegség, akkor már tíz hónaposan kóstolgathat a baba tejtermékeket. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele mellett elég nagy a játéktér, hogy mit és mikor kaphat.
Mit ne kapjon?
A csecsemők számára árusított ételek közül célszerű mellőzni a babatejeket, tejpépeket, babadesszerteket, kekszet, babapiskótát. Ne cukrozd a gyerek ételeit, italait! Kerüld a készételek adását, a felnőtteknek szánt, nem megfelelő minőségű és tápanyag tartalmú ételeket. A sózással is nagyon csínján kell bánnod, az ő ízlelőbimbói még nagyon érzékenyek. Mézet egyéves kor után kaphat a kisgyerek.
Ha már túl vagytok a kóstolgatós fázison, érdemes úgy összeállítani a családi étkezéseket, hogy a nagyoknak készülő ételekből a pici is kaphasson, például húslevesből zöldséget, esetleg egy kevés leveshússal összeturmixolva. A bogyós gyümölcsökkel jobb megvárni az első szülinapot.
Bébiétel vagy saját főztöd?
Ez a te döntésed! Mindenesetre azt érdemes végiggondolnod, hogy a bébiételek íze mindig egyforma, szemben a házikonyha sokszínűségével, a kétszer pont ugyanúgy soha nem készülő házikoszt gazdag ízvilágával. A WHO arra biztatja a szülőket, hogy helyben termett/termelt élelmiszerekkel etessék a babát. A gondos megmosás, megtisztítás az engedélyezett növényvédő szerek maradványait eltávolítja. De persze ha van nagy mennyiségben biozöldség beszerzésére lehetőség, az a legjobb megoldás.
Kanállal vagy kézzel?
Bízd a babára! Az igény szerinti szoptatást vagy tápszeres táplálást kövesse igény szerinti, baba vezérelte hozzátáplálás. A te dolgod csupán annyi, hogy jó példával járj elöl, biztosíts neki változatos ételeket állagban és alapanyagban egyaránt, aztán lássuk, mit fogad el szívesen!
Szerző: W. Ungváry Renáta
Forrás: http://szoptatasportal.hu/igy_kezdd_el_a_hozzataplalast